Szerelem, szeretet

Mikor múlik el az a fajta szerelem, amikor a másik nem akarja, nem tudja elviselni, hogy a párja egy másik emberrel legyen?! Mikor lesz az ember annyira “csak szülő” hogy olyan kompromisszumra is képes a gyerek miatt, hogy tolerálja a másik felrelepeseit, csak azért, hogy a gyerek boldog legyen es családban noljon fel?!
A gyerek megszületésével (es növekedésével) elmúlik a szexuális vonzalom, es elkezdünk másra vagyni?
Ha ezen múlik sosem akarok gyermeket. Tökéletesnek tűnő kapcsolatoknal kiderül, hogy mar x hónapja nincs szex vagy x hónapja van egy harmadik is. Nyilvánvaló, hogy a szerelem alább hagy es az ember mast is megkíván, de az, hogy ilyen szinten kockára tegye valaki a kapcsolatat, megkérdőjelezi szamomra azt, hog működőképes a kapcsolat a továbbiakban.
Nem hiszem, hogy egy gyerek attól lesz boldog es kiegyensúlyozott ha a szülei miatta maradnak csak egyutt.
Miert hiszik azt az emberek, hogy az az igazi odaadó szülői szeretet amikor a szülők elfelejtenek önálló érző lények lenni es alárendelik a saját boldogsagukat??! Nem tudhatom hisz nem vagyok (meg) anya de szerintem lehet önálló élettel, érzelmekkel is szeretni egy gyereket,sőt szerintem meg jobban is.