Ha felnovok mi leszek?

Először allatorvos szerettem volna lenni, mert imádom az állatokat. Aztán amikor megtudtam, hogy akar egy tehén fenekébe is be kene nyulnom, akkor úgy gondoltam ez mégse nekem való szakma.
Ezt követően maradtam volna az orvoslasnal, szerettem volna plasztikai sebész lenni és szép ciciket meg orrot csinálni azoknak a nőknek akik nem elégedettek valamiért magukkal. Ezután már csak sima sebész akartam lenni, de egyik sem jött össze, mert nem erossegem sajnos a biologia, kemia és elég nehezen tanultam az anatómiai is. Bár úgy gondolom, lehet hogy csak meg nem voltam elég érett hozza, nem tudtam görcs nélkül tanulni 19 évesen.
Egy barátom után kezdtem el a vendéglátást, mert nagyon tetszett az az élet amit élt, a pörgés, a nem az irodista 8-17-így bent ülök a gép előtt életmód. Szerettem és most is szeretem a sok szarral együtt is. Rengeteg dolgot tett hozza a szemelyisegemhez, ahhoz amilyen lettem. Láttam milyen hajnalban hazatérni, láttam az embereket ahogy különböző módon viszonyulnak és viselkednek az őket kiszolgáló szemelyzettel, láttam őket részegen és vallalhatatlanul, hallottam őket alpárian ordibalni és parancsolgatni, de láttam őket számtalanszor szerelmet vallani is nekem vagy épp egy másik kollegamnak. Megszámolhatatlan különböző emberrel találkoztam mint kolléga, mint főnök-beosztott viszonyban, volt akivel jól kijöttem,volt akivel kevésbé. Szerencsésnek mondhatom magam, mert a mosolygós és (általában) szerethető termeszetemnek köszönhetően szerettek a kollégák és a vendégek is. Sok helyen lettek törzsvendégeim is akik amiatt jöttek mert szerettek ahogy kiszolgálom őket, ahogy érdeklődők és figyelek rájuk meg akkor is ha nem volt olyan sok idom. Nehéz lesz váltani 5,5 év után, kikerülni ebből a teljesen más eletmodbol, bele egy viselhető, csaladbaratabb eletmodba. Fogalmam sincs mit fogok csinálni ha meglesz a diplomám remélhetőleg egy fel éven belül. Néha azt kívánom bárcsak valaki megmondaná mit kene tennem és irányba állítana. Hiszem, hogy magamhoz tudnám alakítani az összes munkát, csak nagyon nehéz ilyen tehetetlennek lenni. Nyomasztó és elkeserítő.
Ha választhatnék elköltöznek egy meleg tengerpartra és kávézót nyitnek ahol én szolgálnam ki az embereket azokkal a termékekkel amiket én is szeretek. Egész nap tancikalos zene menne és sutne a nap, és lenne egy külön itato/etető rész kutyák részére is:)